A szalagavatós táncok a régmúltra vezethetőek vissza. Ez a régi szokás, mint rengeteg diákélettel kapcsolatos hagyomány Selmecbányához köthető, ugyanis 1830-ban itt rendezték meg az első bált.
A hosszú évek elteltével a szokás nem sok változáson ment át. A diákok a tanulmányaik utolsó félévében váltak jogosulttá a szalag viselésére, melyet – csak úgy mint napjainkban – ünnepélyes keretek között adtak át nekik.
A ceremónia során a legidősebb diák egy botra tűzött tölgycsokrot vitt elöl, mögötte pedig a többiek kalapjára volt egy-egy tölgyfa levél tűzve, így sorakoztak fel. Általában egy kerek zöld selyem szalagot tűztek a vállukra, melyből kétféle létezett. Az egyik egy rövid karszalag aranyrojtokkal, a másik pedig monogrammal és évszámmal volt ellátva.
Ezután az alsóbb éves diákok fáklyás menettel kísérték ki a végzősöket a város kapujáig, ahol szimbolikusan egy fenékberúgással búcsúztak el tőlük. A diákoknak ezután egy bál zárta az ünnepséget.
Napjainkban
Ahogyan láthatjuk, a régi szokás főbb mozzanata napjainkban is megmaradt. A diákok – ahogyan régen is – is épp ugyanolyan büszkeséggel hordják a szalagot, amely a középiskolai tanulmányok végéhez közeledtét jelképezik.
Az előkészületek
A legtöbb iskolában már a tanévkezdéssel egyszerre kezdődik meg a szalagavatóra történő felkészülés is, hiszen rövid idő alatt elég sok dolgot kell megoldani a végzősöknek. Nem csak a táncot kell megtanulniuk, de a tűzéshez szükséges ruhát és a tánchoz szükséges kosztümöt is ki kell találni. A kitalálás persze még kevés, mivel le is kell foglalni vagy meg kell varratni a ruhát. Ha foglalunk, akkor pedig célszerű minél hamarabb megoldani, még mielőtt elkapkodják előlünk.
A báli szezon október és február közé szokott esni, de persze a teendőket jobb időben elintézni. Arról se feledkezzünk meg, hogy a lányok számára sok esetben külön fodrászt, sminkest is kell találni. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a tökéletes cipőt is ki kell választani. Csinos de egyben kényelmes cipőt nagyon nehezen lehet találni.
A szalag
Ma a végzősökre az osztályfőnök vagy az igazgató általában kék vagy bordó szalagot tűz, melyen az iskola neve, az évfolyam és az évszám szerepel. Ugyanakkor találkoztunk már sárga, zöld sőt fehér színű szalaggal is. Az iskolák gyakran a saját címerük, vagy éppen a város zászlójának színeit választják a szalag alapjának.
A bál
A szalagtűző bál rendkívül fontos mind a diákok és családjuk, mind pedig az iskola és a tanárok számára. A bálhoz közeledve egyre nagyobb izgalommal és lelkesedéssel készülnek az érettségizők, hogy megmutassák milyen csodálatos, elegáns esetleg látványos és vicces koreográfiákkal készültek tanáraik és rokonaik elkápráztatására.
A szülők pedig mindezt a legnagyobb lelkesedéssel és elégedettséggel fogadják.
Nekünk a szalagavatós tánctanároknak ez az est fénypontja. Mindig óriási izgalommal várjuk, hogy minden a tervek szerint alakuljon és a közönség vastapssal fogadja a produkciót. Az órák folyamán az osztályok mindig a szívünkhöz nőnek, így amikor ők táncolnak, fejben mi mindig velük együtt csináljuk a lépéseket.
A szalagtűző végeztével az osztályok az úgynevezett „afterparty”-val megünneplik, hogy ezen is sikeresen túl vannak, és nincs más hátra a nagybetűs élethez, csak az érettségi.
